Beszélő szereplővel és szöveges kreatívokból összeállított videóval teszteltem ugyanazt a témát Facebookon, TikTokon és YouTube-on.
Van egy dolog, amit már jó ideje megfigyeltem a közösségi médiában.
Elkészítek egy szépen megszerkesztett videót. Képek, feliratok, váltások, narráció, vizuális elemek. Dolgozom vele, hogy ne csak informatív legyen, hanem látványos is.
Aztán készítek egy újabb videót, amelyben lényegében csak egy asztalnál ülő beszélő szereplő látható.
És mégis ez utóbbi teljesít jobban.
Pedig nem feltétlenül izgalmasabb. Nem feltétlenül szebb. Néha kifejezetten eseménytelen vizuálisan.
Innen jött az ötlet:
Mi történik akkor, ha ugyanazt a tartalmat két teljesen eltérő vizuális formában teszem közzé?
Az egyik változat képekből, feliratokból és grafikai elemekből épült fel.
A másikban egy beszélő szereplő mondta el ugyanazt a tartalmat.
A cél egyszerű volt: kíváncsi voltam arra, hogy önmagában a személyesebb, arcot mutató megjelenés képes-e érezhetően jobb eredményt hozni.
Ugyanaz a téma, ugyanaz a narráció, két különböző videó
A videó témája ez volt:
A leggyakoribb AI hibák kezdő vállalkozóknál.
Két változatot készítettem belőle.
Az egyik egy szerkesztett, vizuálisan mozgalmasabb videó lett, képekkel és szöveges elemekkel.
A másikban egy beszélő szereplő vitte végig a tartalmat.
A narráció szándékosan ugyanaz maradt.
A mondanivaló is.
A szöveg is lényegében ugyanaz volt.
Nem véletlenül.
Pontosan arra voltam kíváncsi, hogy ugyanaz a tartalom más vizuális formában eltérően teljesít-e.
A videókat Facebook Reelsre, TikTokra és YouTube-ra töltöttem fel.
Az előzetes tapasztalataim alapján arra számítottam, hogy a szereplős változat látványosan jobban teljesít majd.
Nem ez történt.
Az eredmény: meglepően hasonló teljesítmény
A két videó nagyjából ugyanannyi megtekintést ért el.
Nem alakult ki látványos különbség a szereplős és a képekből összeállított változat között.
Elsőre ez meglepett.
Az eddigi saját tapasztalataim ugyanis inkább azt mutatták, hogy azok a videók, amelyekben arc, személyes jelenlét vagy beszélő szereplő jelenik meg, legtöbbször lényegesen jobb elérést kapnak.
Ezért azt vártam, hogy itt is hasonló különbséget látok majd.
Közben viszont már a teszt előtt is felmerült bennem egy másik lehetőség.
Mi van, ha a platformokat jobban érdekli a tartalom egyezése, mint a vizuális különbség?
A két videó vizuálisan látványosan eltért egymástól. Tartalmilag viszont nagyon hasonlóak voltak.
Ugyanaz a téma. Ugyanaz a narráció. Ugyanaz a gondolatmenet. Lényegében ugyanaz a szöveg.
Ez tudatos döntés volt.
Ha azt akarom megfigyelni, hogy a vizuális forma mennyit számít, logikusnak tűnik minden mást változatlanul hagyni.
Csakhogy a közösségi platformok nem laboratóriumi körülmények között működnek.
A Facebook, a TikTok és a YouTube saját ajánlórendszerei alapján dönti el, hogy melyik tartalmat milyen intenzitással terjeszti tovább.
És ezek a rendszerek az eredetiségre, az ismétlődésre és a felhasználói reakciókra is figyelnek.
Ezért már a teszt előtt is benne volt a pakliban, hogy a nagyon hasonló tartalom miatt a két videó nem teljesen függetlenként viselkedik majd a platformokon.
A teszt eredménye alapján azonban ezt nem lehet biztosan kijelenteni.
Tulajdonképpen nem tudom bizonyítani, hogy a platformok kifejezetten duplikált tartalomként kezelték, és emiatt visszafogták a videókat.
A hasonló nézettségnek több oka is lehet.
Az viszont biztos, hogy nem alakult ki az a látványos különbség, amit a vizuális forma alapján vártam.
Akkor mit bizonyított a teszt?
Nem azt, hogy a szereplős videó jobb.
Nem azt, hogy a képes videó jobb.
És azt sem, hogy a kettő mindig ugyanúgy teljesít.
A teszt sokkal inkább arra mutatott rá, hogy a közösségi médiában nagyon nehéz egyetlen tényezőt teljesen elszigetelten vizsgálni.
Elméletben egyszerűnek hangzik:
változtass meg egy dolgot, minden mást hagyj ugyanúgy, majd hasonlítsd össze az eredményeket.
A gyakorlatban azonban közbeszólhat az algoritmus, a közönség, a publikálás időpontja, az első nézők reakciója és számos egyéb tényező.
Ráadásul az is kérdés, hogyan értelmezi maga a platform a két, tartalmilag szinte azonos videót.
Ezért egy social media teszt eredménye ritkán olyan tiszta, mint egy hagyományos A/B teszté.
A hasonló eredmény sem jelent feltétlenül döntetlent
Ez szerintem az egész kísérlet egyik legérdekesebb tanulsága.
Ha két videó közel ugyanannyi megtekintést kap, könnyű azt mondani:
mindegy, hogyan készíted el.
Pedig ebből az eredményből ezt nem lehet egyértelműen kijelenteni.
Lehetséges, hogy a két vizuális forma valóban hasonlóan teljesített.
De az is lehet, hogy az algoritmusok, a tartalmi hasonlóság vagy más tényezők tompították a különbséget.
Pontosan ezért érdemes óvatosan bánni azokkal az esettanulmányokkal, amelyek egyetlen teszt alapján nagyon határozott következtetéseket vonnak le.
A social média sokkal zajosabb környezet ennél.
Na és akkor jöjjön most még egy teszt?
Nem. Legalábbis nálam nem.
Elméletileg tovább lehetne vinni a kísérletet.
Készíthetnék új narrációt. Másik szöveget. Harmadik videót.
Újra tesztelhetném külön-külön Facebookon, TikTokon és YouTube-on.
Valószínűleg kapnék még néhány érdekes adatot.
Csakhogy itt jön be egy vállalkozó számára sokkal fontosabb kérdés: megéri még több időt fordítani rá?
Nálam most az a válasz, hogy nem. Nem azért, mert ne lennék kíváncsi, hanem azért, mert a kíváncsiság és az üzleti hasznosság nem mindig ugyanaz.
Nem minden érdekes kérdés ér meg egy újabb tesztet
Vállalkozóként könnyű belecsúszni a folyamatos optimalizálásba.
Másik borítókép. Másik cím. Másik CTA. Másik videó. Másik hook. Újabb verzió. Újabb teszt.
És közben észrevétlenül órákat lehet eltölteni egy olyan kérdés megválaszolásával, amely végül alig változtat bármit a vállalkozás eredményén.
A tesztelésnek van értelme. De csak addig, amíg a várható tanulság többet ér, mint a ráfordított idő.
Ez különösen fontos akkor, ha vállalkozóként saját magad készíted a tartalmaidat.
Az idő is marketingköltség
Egy saját készítésű videó első ránézésre ingyenesnek tűnik.
Nem az.
Fizetsz érte az időddel. A szerkesztéssel. A szövegírással. A feltöltéssel. Az elemzéssel.
És minden órának van alternatív költsége.
Amíg egy negyedik videóváltozatot készítesz, addig nem dolgozol egy új terméken, nem javítod az ajánlatodat, nem szerzel ügyfelet, és nem oldasz meg egy fontosabb problémát.
Ezért szerintem a jó marketinges döntés nem mindig az, hogy: teszteljünk még egyet.
Néha az a jobb döntés, hogy: ebből már eleget tudunk, menjünk tovább.
Mit tanultam ebből a kísérletből?
Három dolgot.
1. A vizuálisan eltérő videók tartalmilag még lehetnek nagyon hasonlóak.
A közösségi platformok szempontjából nem biztos, hogy akkora a különbség két tartalom között, mint amekkorának mi látjuk.
2. A hasonló eredményből nem érdemes túl gyorsan messzemenő következtetéseket levonni.
Ha két videó hasonlóan teljesít, abból még nem következik automatikusan, hogy a két formátum minden körülmények között egyformán jó.
3. Nem minden kérdésre kell mindenáron választ keresni.
A további tesztelés lehet érdekes, de nem biztos, hogy üzletileg megéri.
És vállalkozóként végül ez számít.
Mi lett az eredeti kérdésre adott válasz?
Az eredeti kérdésem ez volt:
jobban teljesít-e egy beszélő szereplős videó, mint egy látványos, képekből összeállított változat?
Ebből a tesztből erre nem kaptam egyértelmű választ.
A két változat hasonló eredményt ért el Facebookon, TikTokon és YouTube-on.
Ez nem feltétlenül az az eredmény, amire számítottam.
Viszont tanulságnak egyáltalán nem rossz.
Mert újra megmutatta, hogy a marketingben nem mindig az a legértékesebb teszt, amelynek végén van egy látványos győztes.
Néha az a legfontosabb felismerés, hogy az eredmények mögött több változó dolgozik egyszerre, mint elsőre gondolnánk.
És néha az is fontos döntés, hogy nem tesztelünk tovább.
Röviden összefoglalva
Ugyanarról a témáról két különböző videót készítettem: egy beszélő szereplős és egy képekből, szöveges elemekből összeállított változatot.
A narráció és a mondanivaló szándékosan azonos maradt.
A két verzió Facebookon, TikTokon és YouTube-on közel azonos nézettséget ért el.
A kísérlet ezért nem mutatott egyértelmű győztest.
A tanulság viszont érdekes: social media teszteknél a vizuális forma csak egy a sok változó közül, és a tartalmi hasonlóság, az algoritmusok, valamint a közönség reakciója is befolyásolhatja az eredményt.
Ráadásul nem minden kérdés ér meg egy újabb kört.
A marketingben az idő is költség.
És néha az a legjobb döntés, ha az ember levonja, amit lehet, majd továbblép.
Ha hasznosnak találtad a cikket, kérlek oszd meg az ismerőseiddel is!
Ha pedig még több hasonló AI és marketing cikket szeretnél olvasni, kövesd a MarketingBox blogját, vagy iratkozz fel „Naprakész marketing tudás egy helyen” hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek a MarketingBoxon
- A Közösségi Média Titkai – Melyik Platform Illik Hozzád?
- Mennyibe kerül egy social media szakember? Amit az árakról tudni kell
- TikTok vs Facebook – Ugyanaz a videó. Két platform. Brutál különbség.
- TikTok Marketing – Hogyan Érd el a Legjobb Eredményeket a TikTok Hirdetésekkel?
- Hogyan építsd fel az első vevőszerző rendszeredet kezdőként?
- Nincs ügyfelem: 9 ok, amiért nem jönnek a vevők
- Milyen AI és marketing problémákkal küzdenek a magyar kezdő vállalkozók?